Hírek

Csíkszeredai Régizene Fesztivál a muzikológus szemszögéből

Csíkszeredai Régizene Fesztivál a muzikológus szemszögéből

Şorban Elena Maria muzikológus Festivaluri, valuri. Însemnări despre sărbătorile muzicii culte şi cronica muzicală din România című kötetét mutatják be vasárnap 19 órától a Mikó-vár udvarán. Az alábbi interjúnkban a szerzővel kötetről beszélgettünk, kitérve főként a Csíkszeredai Régizene Fesztiválra.

– Milyen tipusú tanulmányokat olvashatunk a kötetében?
– Kötetem a több mint 35 évig folytatott újságírói tevékenységemet foglalja össze, szóval a publicisztikai írásaimat tartalmazza. Még egyetemista koromban kezdtem írni, amikor is nagy kaliberű zenei fesztiválokon vettem részt. Elsőként a Kolozsvári Őszi Zenei Fesztiválról tudósítottam a helyi lapban, majd mindössze 21 évesen – mai napig nem tudom, hogy miből nyertem bátorságot ehhez – a bukaresti George Enescu Zenefesztivál „krónikása” voltam. A posztkommunista időszakban több fesztiválra is meghívtak, ezek közül említeném a Kolozsvári Mozart Fesztivált valamint a Csíkszeredai Régizene Fesztivált, az utóbbi ersetében közre is működök a művészeti tanácsadói csapat tagjaként.

– A romániai régizenei fesztiválok palettáján, hol helyezné el a Csíkszeredai Régizene Fesztivált.
– A Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak néhány olyan jellemzője van, amelyek ezt a rendezvényt a hazai zenei élet élére teszik. Fontossági sorrendben véve, a leglényegesebb tényezője a fesztiválnak, hogy a Régizenei Nyári Egyetemmel „szövetkezik”. Az egyetem alapításának ötlete Filip Ignác-Csaba művészeti vezetőé, aki feltételezhetően apai és zenepedagógusi szerepéből ihletődve alkotta meg ezt a rendkívül értékes ötletet, amelynek segítségével sikerül kiteljesítenie ezt a fesztivált. Egy másik erőssége a fesztiválnak a tematikusság. Ez a jelleg értékesebbé teszi ezt a rendezvény azoknál a fesztiváloknál, amelyeknél a koncertprogramot a fellépőkre bízzák, mivel minden évben a programsorozat egy egységes tartalmat kap. Nem utolsó sorban a korhű helyszín ad a fesztiválnak egy erős löketet, szerintem Romániában minden építészeti örökség részét képező fontosabb épület megérdemelné, hogy hasonló zenei fesztivál leheljen életet belé, például a moldvai középkori kolostorokban is lehetne koncerteket szervezni. Különben Barcaságban Steffen Schlandt is a régi templomokat választja ki koncerthelyszínként, a bukaresti fesztiválnak is vannak hasonló törekvései, továbá a temesvári fesztiválon is mesterkurzusokat tartanak, de míg más hazai zenei fesztiválok esetében a fentebb felsorolt tényezőket csak külön-külön találjuk meg Csíkszeredában fellelhető mindhárom.

– A csíkszeredai rendezvénynek saját barokk fesztiválzenekara is van.
– Igen, az ilyen kaliberű saját zenekar és kórus felbecsülhetetlen részeit képezik a fesztiválnak. Ezeket a produkciókat más városokba is el kellene vinni, ahogy a tavaly elvitték Bukarestbe. Még akkor is vándoroltatni kell a hangversenyt, ha ez hatalmas szervezői kihívást jelent, mivel Romániában jelenleg nem működik sem barokk zenekar sem barokk kórus, így az ilyen koncertek hiánypotlók.

Şorban Elena Maria, muzikológus a kolozsvári Zeneakadémián doktorált Gregorián ének a középkori Erdélyben című értekezésével. A kecskeméti Kodály Intézetben, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében, az Erlangen-Nürnberg Egyetemen (DAAD-ösztöndíjasként), a madeirai konzervatóriumban és a bukaresti zeneakadémián is tanult. Jelenleg zenetörténetet és zenei paleográfiát tanít a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, valamint Bach-kantáták elemzését a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Teológia Szakán. Előadásokat tartott Kolozsváron, a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon és a Temesvári Régizene Fesztiválon, valamint a lisszaboni Universidade Nova Egyetemen. Évek óta fordítóként tevékenykedik a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon.

Kérdezett: Szőcs Lóránt

RomaniaEnglishHungary