Concerto Spiralis (RO/ HU)

Concerto Spiralis (RO/ HU)

A Concerto Spiralis együttest 2012-ben alapította Hunyadi Koppány, Gábor Előd és Lázár Zsombor, akikhez később csatlakozott Lachegyi Anna, Király Dóra, Benkő Mihály és mások. Az együttes neve az olasz concerto-ból származik, amely alapjában véve versengést jelent, de a mélyebb értelmezését tekintjük, akkor – a latin conserere-ből származtatva – az egyetértést, összekapcsolódást is jelentheti, vagyis közös játékot. A spirál – spiralis – a barokk zene jellemző szekvencia-mozgását jelzi, ugyanakkor kedvelt díszítőelem is volt a képzőművészetben, de a természetben is megtalálható a spirál, ugyanakkor a logaritmikus spirál matematikai törvényeit is a barokk korban dolgozták ki. Az együttes célja népszerűsíteni a minőségi barokk zenét Erdélyben, így a koncerttermek mellett gyakran fellépnek régi falusi templomokban is.

Tagok:

Hunyadi Koppány (Románia) – barokk hegedű (művészeti vezető)

Orgován Csenge (Magyarország) – barokk hegedű

Lachegyi Anna (Magyarország) – viola da gamba

Lázár Zsombor (Románia) – barokk cselló

Király Dóra (Magyarország) – dulcián

Tóth-Vajna Zsombor (Magyarország) – csembaló

Benkő Mihály (Magyarország) – lant

 

A Concerto Spiralis együttes koncertjét július 10-én, hétfőn hallhatják a Márton Áron Főgimnázium dísztermében 20.00 órától.

Samuel Scheidt és kora

 Samuel Scheidt (1587–1654): Canzon ad imitationem bergamasca anglica, SSWV 64

(Ludi Musici I, Hamburg, 1621)

 Daphne (Camphuysen kézirat, 1652 k.)

 Samuel Scheidt (1587–1654): Canzon super cantionem gallicam, SSWV 67

(Ludi Musici I, Hamburg, 1621)

 Philipp Friedrich Böddecker (1607–1683): Sonata sopra la Monica (Sacra partitura, Strasbourg, 1651)

 Jan Pieterszoon Sweelinck (1562–1621): Pavana Lachrymae

(Budapest, OSZK Ms. mus. 27, 18. század)

 Philipp Friedrich Böddecker (1607–1683): Sonata a violino solo (Sacra partitura, Strasbourg, 1651)

 Samuel Scheidt (1587–1654): Canzon super O Nachbar Roland, SSWV 66

(Ludi Musici I, Hamburg, 1621)

 Samuel Scheidt (1587–1654): Galliard battaglia, SSWV 59 (Ludi Musici I, Hamburg, 1621)

 Majdnem száz évvel azt követően, hogy 1517. október 31-én Martin Luther közzétette Wittenbergben a vitairatát, Európa műzenéjét még mindig nagyban befolyásolta az olasz stílus, mely nyilvánvaló módon a katolicizmust idézte. Egyes német szerzők, mint Heinrich Schütz, egy új protestáns stílus kialakítása érdekében nem Itáliába mentek tanulni, hanem ellentétes irányba vették útjukat. Talán az elsők között volt Samuel Scheidt, aki Halleből Amsterdamba ment a legendás hírű Jan Pieterszoon Sweelinckhez. Hazatérte után a brandenburgi udvar zenei életét virágoztatta fel, és még a harmincéves háború idejére sem hagyta el hazáját. Zenéje nagy hatással volt a kor későbbi szerzőire is, mint például Johann Pachelbel, Dietrich Buxtehude stb.

Fotók: Ádám Gyula, Ben Mitchell, Orbán Domonkos, Raffay Zsófi, Perger László

RomaniaEnglishHungary