Ensemble Cantilene (HU, DE, NL)

Az Ensemble Cantilene 2016-ban alakult. Tagjai sokoldalú muzsikusok, akik a Budapesti Fesztiválzenekar barokk produkcióiban modern hangszereiket félretéve rendszeresen játszanak korhű hangszereken is. Az együttes megalakulásában nagy szerepet játszott Anneke Boeke, hírneves holland furulyaművész, aki a zenekar tagjaival való közös muzsikálásai során vetette fel az együttes létrejöttének ötletét. Felléptek már Budapesten, a Bach Héten, a Deák téri evangélikus templomban Alexander Schneiderrel, a fertődi Esterházy-kastélyban, a Győri Reneszánsz és Barokk Héten és a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon, ahol Baráth Emőke közreműködésével adtak nagy sikerű koncertet. Repertoárjukon a kora barokk zenétől egészen a rokokóig minden stílus megtalálható. Az együttes nagyobb létszáma miatt szinte minden alkalommal új felállással lepik meg közönségüket. Fotó: Mozsi Gábor www.ensemblecantilene.com

Alexander Schneider a németországi Frankenbergben született. 1987-től 1996-ig a Dresdner Kreuzchor tagja volt. A Brüggében megrendezett 2002-es Musica Antiqua verseny díjazottja. Az altművész együttműködője számos neves együttesnek, köztük a Cantus Cölln, Concerto Palatino, Collegium Vocale Gent, Akademie für Alte Musik Berlin, Absolut Ensemble New York, Rheinische Kantorei, Ricercar Consort, Vox Luminis, Sette Voci, Dresdner Kammerchor, Ensemble Amarcord, Musica Fiata Köln és a Lautten Compagney Berlin. Munkásságát számos CD-, rádió- és televíziófelvétel örökítette meg. A zenés színház révén eljutott a világ jeles színpadaira, ilyenek a Theater Heidelberg, Oper Leipzig, Goethe-Theater Bad Lauchstädt, Theater Gera és a Neue Palais-ban található Schlosstheater Potsdam. Britten Szentivánéji álom című operájának Oberonjaként állt a Luzerni Színház színpadán. Daniel Schnyder Casanova című jazz-operájának ősbemutatóján vendégszerepelt a svájci Gstaadban és New Yorkban.

http://www.altist.de

Tagok:

Alexander Schneider (Németország) – alt

Anneke Boeke (Hollandia) – furulyák

Lesták Bedő Eszter (Magyarország) – hegedű

Román Mikola (Magyarország) – hegedű

Krommer Luca (Magyarország) – viola da gamba

Pétery Dóra (Magyarország) – csembaló, orgona

 

Az Ensemble Cantilene koncertjét július 15-én, szombaton 18 órától hallhatják a Mikó-várban.

 

O Jesu, nomen dulce

Michael Prætorius (1571–1621): Táncok (Terpsichore Musarum, Wolfenbüttel, 1612)

Heinrich Schütz (1585–1672): O Jesu, nomen dulce; alt hangra és basso continuóra

(Kleine Geistliche Konzerte II, Lipcse, 1639)

Johann Schop (1590 k.–1667): Ballet Lachrimae pavan; furulyára és basso continuóra (‘t Uitnement kabinet, Amsterdam, 1646)

Jan Pieterszoon Sweelinck (1562–1621): Nun freut euch, lieben Christen gmein; korálvariáció csembalóra

Christoph Bernhardt (1628–1692): Was betrübst Du dich, meine Seele; alt hangra, furulyára, viola da gambára és basso continuóra (Geistlicher Harmonien, Erster Teil, Hamburg, 1668)

Johann Rosenmüller (1617–1684): Sonata seconda à 2; hegedűre és basso continuóra

(Sonatæ a 2, 3, 4 e 5 Stromenti da Arco & Altri, Nürnberg, 1682)

Biagio Marini (1594–1633): Balletto seconda (Sonate di chiesa e da camera, Velence, 1655)

Johann Hildebrand (1614–1684): Ach Gott; alt hangra és basso continuóra (Krieges–Angst–Seufftzer gyűjtemény, Lipcse, 1646) 

Georg Böhm (1661–1733): D-dúr capriccio orgonára 

Dietrich Buxtehude (1637–1707): Jubilate Domino – 97. zsoltár, 4–6. vers; alt hangra, viola da gambára és basso continuóra

 

Bár nem tudhatjuk pontosan, hogy mit érzett Heinrich Schütz, Christoph Bernhardt, Johann Hildebrand vagy Dietrich Buxtehude, zenéjük mégis mélységesen megérint, magával ragadva egészében másként megalkotott pszichénket és lelkivilágunkat, áthidalva a tőlük elválasztó 400 évet.

Az egyházzenei koncertek kevesebb muzsikusra épülő változata és a meghitt házizenélés olyan erőket szabadít fel, amelyek másként csak az explozív, nagylélegzetű művek sajátjai. Olyan zene születik, amely a világ széttépettségének mély sejtéséből, egyidejűleg az isteni rend és igazságosság megkérdőjelezéséből fakad, átitatva a test és a lélek minden részét.

Ez a zene nem a pódiumnak, még csak nem is a közönségnek szól, hanem az emberi lélek lényegét célozza meg, hogy neki személyes vigaszt és kételkedő énjének reményt hozzon. Ez magyarázhatja ennek a zenének a vigaszt és békét adó hatását és erejét.

Az északnémet egyházi és világi hangszeres zenét jelentősen befolyásolta az olasz zeneszerzési gyakorlat. A virtuozitás felemelkedése jellegzetesen 17. századi olasz jelenség. Egyaránt megtalálható a hegedű, a furulya és a billentyűs hangszerek repertoárjában, de jellemző a tánczenére és a kamarazenére is. A zeneszerzők különcködő kísérleteket végeztek hangszereiken, ezáltal megalapozva a modern hangszeres játéktechnikát. Az éneklés és a hangszeres játék a concerto gyakorlatában egyesül, mely az emberi hang és a hangszerek versengése, mindez az élet örömére és a mindenható Isten dicsőségére.

Fotó: Badinszky Tolvaj Annus

RomaniaEnglishHungary