Kájoni Consort (RO)

A Kájoni Consort régizene-együttes 1988 decemberében alakult Baróton, de tagjai közül néhányan már 1980-tól az Erdővidéki Camerata régizene-együttesben is zenéltek, így az első erdélyi reneszánsz együttesek között tarthatjuk őket számon. Az együttes a reneszánsz és kora barokk énekes és hangszeres zene megismertetését vállalta fel. Az európai reneszánsz zene gyöngyszemei mellett szívesen tűznek műsorukra erdélyi műveket is, kiváltképpen a Kájoni János által lejegyzett darabokat. Csaknem három évtizedes fennállásuk alatt számos hazai és külföldi fellépésük volt. Rendszeres meghívottjai a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak, a Bikfalvi Reneszánsz Napoknak, a Sepsiszentgyörgyi Kamarakórus Fesztiválnak, a Vargyasi Középkori és Reneszánsz Napoknak. 2008-ban nyugat-európai koncertturnén (Bécs, München, Párizs, London) vettek részt, melynek célja az erdélyi és magyar reneszánsz zene népszerűsítése volt. Munkásságukért megkapták a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Kuratóriumának Erdővidék Kultúrájáért díját, valamint az EMKE Díszoklevelét. 2011-től szervezik meg hagyományteremtő szándékkal az Erdővidéki Régizene Találkozót az olaszteleki Daniel-kastélyban, melynek célja az erdélyi amatőr régizene-együttesek felkarolása. Deák Endre lantművész így írt az együttesről: „Manapság, mikor csak úgy alakulgatnak és szétválnak zenekarok, mikor csak egy-egy úgynevezett produkcióra állnak össze »team«-ek, jólesik tudni, hogy vannak hosszú távon is következetesen működő együttesek, kiknek neve a folytonosság biztosítéka, és szűkebb-tágabb közösségüket képviselni tudják”.

 

Tagok:

Antal László – ének

Egyed Csaba – ütőhangszerek, ének

Fancsal Zsolt – furulyák, ének

Farkas Erzsébet – ének

Gyulai-György Éva – hegedű, brácsa, ének (művészeti vezető)

Ilyés Lajos – furulyák, ének

Lakatos Andrea – ének

Oláh Román Ida – cselló, ének

Veress Katalin – ütőhangszerek, ének

Vendég:

Lőrinczi György – lant

Lőrinczi György lantművész 1956-ban született a Maros megyei Havadtőn. Geológiai szakközépiskolát végzett Nagybányán. Autódidakta gitáros. A Sinaia-i Klasszikus Gitár Fesztiválon 1984-ben dicséretet kapott, majd ugyanebben az évben a nagyszebeni Jazz Fesztivál bemutatkozó díjazottja volt. Különböző rendezvények résztvevője. 1990–1999 között több alkalommal lépett fel lantos szólistaként a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon is. 1990–2012 között gitárt tanított a marosvásárhelyi Művészeti Népiskolában. Szakterülete a historikus pengetős hangszerek készítése és megszólaltatása. Hangszerépítői tudását számos szakmai tanfolyamon csiszolta Franciaországban, Belgiumban és Svájcban.

 

A Kájoni Consort koncertjét július 16-án, vasárnap 11.30 órától hallhatják az unitárius templomban.

 

Lant és biblia – szemelvények a német és magyar reformáció zenéjéből

Johann Walter (1496–1570) – Martin Luther (1483–1546): Aus tiefer Not

(Eyn geystliche Gesangk Buchleyn, Wittenberg, 1524)

Melchior Vulpius (1570–1615): Die beste Zeit im Jahr ist mein

(Martin Luther: Frau Musica, Wittenberg, 1538)

Thomas Stoltzer (1480 k.–1526): Entlaubet ist der Walde

Mi kegyes Atyánk, bölcsességnek Ura (Huszár Gál énekeskönyve, 1560–1561)

Kegyelmezz meg (Huszár Gál énekeskönyve, 1560–1561)

Nitida Stella Alma Puella (Vietoris-kódex, 1670 k.)

O gloriosa Domina (Vietoris-kódex, 1670 k.)

Bogáti Fazakas Miklós (1548–1592 után): 45. zsoltár – Hevölt lelkem, szívem búsul…

(Psalterium, 1580 k.)

Szent István király / Felséges Isten (Huszár Gál énekeskönyve, 1560–1561)

Heinrich Schütz (1585–1672): Lobe den Herren meine Seele

(Psalmen Davids sampt etlichen Moteten und Concerten, Drezda, 1619)

 

„Krisztus a mi zsoltárunk, énekünk, dalunk!” – foglalta össze Martin Luther a zene és a reformáció lényegét, elindítván a reformáció nagy éneklő mozgalmát, és megteremtve ezáltal a korál-irodalmat, amelyből az évszázadok során csodálatosan gazdag énekrepertoár bontakozott ki.

Ennek tükrében, a Kájoni Consort különös figyelmet szentel a vokális műveknek, ezért fesztiválműsoruk gerincét 16-17. századi magyar gyűjteményekből és olyan német zeneszerzők műveiből válogatták, akiknek valamilyen módon fontos szerepük volt a zenetörténet további alakulásában.  Johann Walter, az első német protestáns énekeskönyv szerzője volt, Luther barátja és zenei tanácsadója. Thomas Stoltzer, korának egyik legjelentősebb zeneszerzője, a késő gótika stílusának követője, akinek magyar kötődése is van, hiszen 1522-ben a budai királyi énekkar vezetője lett II. Lajos király udvarában. A Lobe den Herren Meine Seele című mű szerzője, Heinrich Schütz, a német barokk protestáns zene kimagasló mestere, aki különös szeretettel művelte az egyházi concerto műfaját.

A lutheri reformáció hatására a 16. század közepén Magyarországon is nagy lendületet vett a középkori latin gregoriánum anyanyelvre fordításának folyamata. Ebből a korszakból származik az egyik legkorábbi forrás, Huszár Gál énekeskönyve (1560–1561), amely a protestáns liturgia dallamokkal ellátott első összefoglaló forrása. Felcsendülnek ugyanakkor dallamok a Vietoris-kódexből, valamint Bogáti Fazakas Miklós Psalteriumából (1582 k.), amely a magyar irodalom kivételes értékű alkotása.

Fotó: Hoffmann Edit

RomaniaEnglishHungary