Musica Historica (HU)

Musica Historica együttes 1988-ban alakult Budapesten. Tagjai a klasszikus és régizene mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat alapos kutatások segítik: a 15–19. századi magyar és közép-európai zene kapcsolatai; a középkori és reneszánsz énekelt líra, a 17–19. századi magyar közköltészet és a barokk stílustörténet. Meggyőződésük, hogy a tudományos háttér nem helyettesítheti a művészi invenciót, hiszen a régizene kísérletező, nyitott műfaj. Az együttes repertoárján főként magyar és közép-európai muzsika szerepel a 11–19. századból, de helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzők, sőt az ógörög és török zene is. Az együttes több mint 1200 alkalommal lépett fel, többek között rangos fesztiválokon (Kaláka Fesztivál, Velencei Művészeti Napok, VivaceFest, Csíkszeredai Régizene Fesztivál, Szent György Napok, A középkori lélek fesztiválja – Segesvár, Musica Cortese – Gorizia stb.). 1995 óta koncerteznek Erdélyben, muzsikáltak a Felvidéken, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Törökországban, Szlovéniában, Lettországban és Észtországban, számos TV- és rádióműsorban. Hat önálló CD-jük jelent meg, közreműködtek Kobzos Kiss Tamás két CD-jén, hangzó antológiákon, műsoros kazettákon (köztük az 1992-ben, épp 25 éve készült Protestáns énekmondók című válogatáson, Kobzos Kiss Tamás társaságában), CD-ROM-okon, színházi és múzeumi kísérőzenék felvételén. Tagjai a Régizenei Nyári Egyetem keretében 2008 óta tartanak mesterkurzusokat és szakmai előadásokat.

Tagok:

Csörsz Rumen István – ének, lant, koboz, duda (művészeti vezető)

Kasza Roland – orgona, xilofon, ütőhangszerek
Kovács Attila – arciliuto, koboz, furulyák, görbekürt
Palócz Réka – ének, basszus cornamusa, furulya, doromb
Pribay Valéria – viola da gamba

Széplaki Zoltán – ének, furulyák, reneszánsz fuvolák, schalmei, görbekürt

Tövisházi Zsófia – hegedű

 

A Musica Historica koncertjét július 16-án, vasárnap 18 órától hallhatják a Mikó-várban.

 

„Hallgasd meg, Uram, kérésem…”

A reformáció korának magyarországi zenéjéből (1530–1620)

Huszár Gál (1512–1575): Adjunk hálát mindnyájan (Huszár Gál énekeskönyve, 1560–1561)

Ó, Úristen, tekints hozzánk (Martin Luther 12. zsoltárának ford., 1560 k.)

Mikołaj Gomółka (1535 k.–1591 után): 1. zsoltár – 30. zsoltár (Melodiæ ná psalterz polski, 1580)

Balassi Bálint (1554–1594): 67. zsoltár – Áldj meg minket, Úristen; 148. zsoltár – Mennyei seregek

Kecskeméti Vég Mihály (16. század): 55. zsoltár – Mikoron Dávid nagy búsultában (1561–1567)

Sztárai Mihály (?–1575 k.): 23. zsoltár – Szent Dávid próféta

Der milde, treue Gott (Peter Herbert énekeskönyve, 1566)*

128. zsoltár – Boldogok azok, kik Istent félik (Huszár Gál énekeskönyve, 1560–1561)

Sokszor kértem én az Istent nagy szívem szerint (1548; Lugossy-kódex, 1629–1635)

Bogáti Fazakas Miklós (1548–1592 után):

33. zsoltár – Szentek és jámborok, Istent dicsírjítek

9. zsoltár – Erős ellenségét, Góliátot Dávid hogy megveré

42. zsoltár – Idegen föld hátán

16. zsoltár – Az Istenhez az jámbor bízhatik

29. zsoltár – Egész Izraelt Dávid felgyűté

90. zsoltár – Hogy ez nagy pusztán lakunk

Mint sír az fejír hattyú Meander vize partján (Vietoris-kódex, 1670 k.)*

Szenczi Molnár Albert (1574–1634): 65. zsoltár – Az Sionnak hegyén, Úristen, tiéd a dicséret*

A *-gal jelölt tételek hangszeres variációit az együttes tagjai írták

 

A magyar irodalom- és zenetörténet legszebb közös pillanatai közé sorolhatjuk, ahogy az 1530-as évektől bekapcsolódtunk a reformáció nemzetközi programjába, az anyanyelvű hitélet és vallásos (majd világi) költészet tudatos terjesztésébe. A bibliai szövegek, főként a zsoltárok elmondhatóvá-elénekelhetővé tettek valamit, ami az egyének és a közösség tudásában régóta ott élt, de magyar nyelvű megfogalmazásához új utakat kellett keresni. Költőink gyakran külföldi protestáns dallamokra írtak magyar parafrázisokat. Így születtek a Luther-zsoltárok fordításai, a cseh evangélikus Peter Herbert éneke (a 3. genfi zsoltár változata), akárcsak Szenci Molnár Albert művei, aki a francia hugenották genfi zsoltároskönyvét ültette át magyar nyelvre. A lengyel Jan Kochanowski zsoltárfordításait Mikolaj Gomółka zenésítette meg négy szólamban. Egy másik lengyel protestáns, Jakub Lubelczyk énekeskönyvének egyik zsoltárát Balassi Bálint fordította magyarra, s nótajelzésként idézi az eredeti dallamot. Ő és kortársai többnyire inkább a magyar hagyományban elterjedtebb dallamokra írták verseiket, köztük Tinódi históriáira és a protestáns énekeskönyvek melódiáira. Bogáti Fazakas Miklós erdélyi unitárius költő a teljes Psalteriumot így fordította, akárcsak Kecskeméti Vég Mihály a Kodály Psalmus Hungaricusából ismert 55. zsoltárt. Huszár Gál énekének (Adjunk hálát) dallamát ahhoz a vershez is használták, amelyben Hodászi Lukács református lelkészt siratta el eklézsiája (Mint sír az fejér hattyú; a koncerten egy másik dallammal szólal meg).

Fotó: Ádám Gyula

RomaniaEnglishHungary