Hírek

Minden dal ott várakozik a gitárban, amit hajdani tulajdonosa játszott, csak elő kell csalogatni…

Minden dal ott várakozik a gitárban, amit hajdani tulajdonosa játszott, csak elő kell csalogatni…

Kobzos Kiss Tamáshoz kapcsolódó jubileumot ünnepelt Csíkszeredában a Musica Historica

„Hallgasd meg, Uram, kérésem…” címet viselő műsorával a reformáció korának magyarországi zenéjéből (1530–1620) adott elő július 16-án, vasárnap 18 órától a magyarországi Musica Historica együttes. Az együttes 1988-ban alakult Budapesten, tagjai a klasszikus és régizene mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat alapos kutatások segítik. A közkedvelt, eddig több mint 1200 koncertet adó együttes törzsvendége a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak, férfi tagjai pedig a Régizenei Nyári Egyetem kedvelt oktatói is: Csörsz Rumen István – ének, lant, koboz, duda (művészeti vezető), Kasza Roland – orgona, xilofon, ütőhangszerek, Kovács Attila – arciliuto, koboz, furulyák, görbekürt , Palócz Réka – ének, basszus cornamusa, furulya, doromb, Pribay Valéria – viola da gamba, Széplaki Zoltán – ének, furulyák, reneszánsz fuvolák, schalmei, görbekürt, Tövisházi Zsófia – hegedű.

adamgyula_345

 

Koncertjük kapcsán arról érdeklődtünk művészeti vezetőjüktől, mi történt régizenei szempontból az elmúlt esztendőben – így derült fény arra, hogy saját, a fesztivál szervezőinek is fontos jubileumot is ünnepelnek a csíkszeredai fellépésükkel.

Mozgalmas időszak van mögöttük – derült ki. Szeretett mesterükről, Kobzos Kiss Tamásról (1950–2015) a tavalyi csíkszeredai koncertet követően, 2016 szeptemberében Szigetváron is megemlékeztek egy énekmondó-minifesztivállal; ennek anyaga idén ősszel CD-n is megjelenik, s előkészületben van egy könyves DVD, amely válogatást ad – mint Csörsz Rumen István fogalmaz – „atyai barátjuk” kevésbé ismert hangfelvételeiből.

„Októberben Debrecenben főként Kobzos Kiss Tamás saját megzenésítéseiből játszottam, amelyeket édesapja, Kiss Tamás verseihez írt – legendás reformkori gitárját is megszólaltattam, amely a család jóvoltából egy ideig nálam lehet. Elképesztő ereje van ám egy ilyen hangszernek, valósággal kiemeli önmagából a játékosát, hiszen nemcsak „a dal szüli énekesét”, hanem a hangszer is formálja az éneklőt. Minden dal ott várakozik a gitárban, amit hajdani tulajdonosa játszott, csak elő kell csalogatni.” – mondta a művészeti vezető.

adamgyula_355

 

„Idei csíkszeredai műsorunk sem csak a Reformáció 500. évfordulójára emlékeztet minket, hanem arra is, hogy Kobzos Kiss Tamással épp 25 éve készítettük első közös kazettánkat Protestáns énekmondók címmel. Akkoriban még gimnazisták és egyetemisták voltunk, s rengeteget tanultunk a megtisztelő feladatból”- osztotta meg Csörsz Rumen István.

Mint jelezte, két másik mesterüket-példaképüket is muzsikával idézték meg az elmúlt időszakban. Czidra László (1940–2001) a magyar régizenei mozgalom egyik alapítója, furulyaművész és tanár, igazi korszakalkotó egyéniség volt.

„Többen járhattunk hozzá kurzusokra, magánórákra, 20 éve még közös koncertekre is felkért minket a Camerata Hungarica „zászlaja” alatt Innsbruckban és Meranóban. Szerettük volna egyszer Csíkszeredába is meghívni… Tiszteletére a budapesti Francia Intézetben egy olyan koncertet állítottunk össze 2017 márciusában, amelynek programját csupa olyan reneszánsz darab alkotta, amelyet ő játszott először hazánkban színpadon és lemezeken is. Jacques Barbireau-tól Michael Praetoriusig a francia és franko-flamand világi zene birodalmában kalandoztunk, a koncert végén pedig Thoinot Arbeau tánckönyvének közkedvelt branle-jait tanítottuk táncházunkban” – fogalmazott Csörsz.

adamgyula_353

 

Mint jelezte, a csíkszeredai közönség jól emlékezhet a goriziai Dramsam együttes álomszerű játékára 2011-ből, akárcsak vezetőjük, Giuseppe Paolo Cecere (1955–2016) szuggesztív egyéniségére, gyönyörű orgánumára. 2015-ben közös, tánccal kiegészülő műsort terveztünk a fesztiválra, de Paolo mester váratlan betegsége megakadályozta ezt – sajnos ma már látjuk, örökre. Június 28-án, Maestro Paolo születésnapján rá emlékezett a Musica Historica az észak-olaszországi Valvasone várában, az általa alapított Musica Cortese Fesztiválon. A műsor magyar, közép-európai és török zenéből állt, de olasz kommentárokkal, „amelyeket Paolo barátunk 2011-ben mondott el e műsor ősbemutatóján, s most hangfelvételről újra az ő tolmácsolásában szólaltak meg Bethlen Miklós, Apor Péter, Daniel Speer és Balassi Bálint szövegrészletei” – tudtuk meg a mozgalmas programjukból. Június elején pedig Tallinnban és Rigában hasonló műsorral adtak ízelítőt a magyar zenetörténetből.

A csíkszeredai programjukról fontosnak tartották a műsorfüzetben is előre bocsátani: a bibliai szövegek, főként a zsoltárok elmondhatóvá-elénekelhetővé tettek valamit, ami az egyének és a közösség tudásában régóta ott élt, de magyar nyelvű megfogalmazásához új utakat kellett keresni.

Költőink gyakran külföldi protestáns dallamokra írtak magyar parafrázisokat: így születtek a Luther-zsoltárok fordításai, a cseh evangélikus Peter Herbert éneke (a 3. genfi zsoltár változata), akárcsak Szenci Molnár Albert művei, aki a francia hugenották genfi zsoltároskönyvét ültette át magyar nyelvre. A lengyel Jan Kochanowski zsoltárfordításait Mikolaj Gomółka zenésítette meg négy szólamban. Egy másik lengyel protestáns, Jakub Lubelczyk, énekeskönyvének egyik zsoltárát Balassi Bálint fordította magyarra, s nótajelzésként idézi az eredeti dallamot. Ő és kortársai többnyire inkább a magyar hagyományban elterjedtebb dallamokra írták verseiket, köztük Tinódi históriáira és a protestáns énekeskönyvek melódiáira. Bogáti Fazakas Miklós erdélyi unitárius költő a teljes Psalteriumot így fordította, akárcsak Kecskeméti Vég Mihály a Kodály Psalmus Hungaricusából ismert 55. zsoltárt. Huszár Gál énekének (Adjunk hálát) dallamát ahhoz a vershez is használták, amelyben Hodászi Lukács református lelkészt siratta el eklézsiája (Mint sír az fejér hattyú; a koncerten egy másik dallammal szólal meg).

Műsorukat idén is nagy szeretettel fogadta a Csíkszeredai Régizene Fesztivál közönsége.Fotók: Ádám Gyula

Kapcsolódó link:

www.musicahistorica.hu

 

 

RomaniaEnglishHungary