Kájoni Consort (RO)

A Kájoni Consort régizene-együttes 1988 decemberében alakult Baróton. Tagjai közül néhányan 1980 óta az Erdővidéki Camerata régizene-együttesben is zenéltek, így az első erdélyi reneszánsz együttesek között tarthatjuk őket számon. Az európai reneszánsz és kora barokk zene gyöngyszemei mellett szívesen tűznek műsorukra erdélyi műveket is, kiváltképp Kájoni János által lejegyzett darabokat. Három évtizedes fennállásuk alatt számos fellépésük volt. Rendszeres meghívottjai a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak, a Bikfalvi Reneszánsz Napoknak, a Háromszék Kamarakórus Fesztiválnak, a Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Napok. Több alkalommal léptek fel erdélyi kastélyokban, Magyarországon, valamint Európa számos városában, jelen vannak kulturális eseményeken, tárlatokon, egyházi rendezvényeken. 2011 óta szervezik meg hagyományteremtő szándékkal az Erdővidéki Régizene Találkozót az olaszteleki Daniel-kastélyban, melynek célja az erdélyi amatőr régizene- és táncegyüttesek támogatása, népszerűsítése. Fontosnak tartják a magyar és erdélyi reneszánsz zene megismertetését, ezért igyekeznek a szórványba is eljuttatni a régi korok zenéjét. Munkásságukért megkapták a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kuratóriumának Erdővidék Kultúrájáért díját, valamint az EMKE Díszoklevelét.

 

Műsoruk címe:

Híd, menny és föld között

Július 15., vasárnap, Unitárius templom, 11.30 óra

 

Balassi Bálint (1554–1594) énekelt versei:

Áldj meg minket Úristen, LXVII zsoltár, Jakub Lubelczyk (1558) dallamára

Adj már csendességet (17. századi dallam)

Bocsásd meg Úristen (Kájoni-kódex, 1680 előtt)

Lelkemnek hozzád való buzgó kiáltása (16. századi dallam)

Kájoni János (1629–1687): Cantionale Catholicum (Csíksomlyó, 1676)

Dicsőült helyeken

Szép violácska

Ó dicsőült szép kincs

Mária ének

Dicsőség mennyben Istennek

Bogáti Fazakas Miklós (1548–1592 után): Psalterium (1580 k.)

Psalmus LXXI – Nincs Uram, senki, csak te vagy reményem

Psalmus XLIII – Vedd fel igazságom, én hatalmas bírám

Psalmus CL – Hívek az Istent velem dicsérjétek

Psalmus CX – Isten az Úr, az én uramnak mondá

Psalmus XCVIII – Mondjatok új éneket

Johannes Honterus (1498–1549): CXXII zsoltár (szöveg: Martin Luther)

Gabriel Reilich (1642–1677): Gott der du bist mein Leben

Johann Sartorius (1682–1756): Hossiana, részlet az Adventi kantátából

 

Tagok:

Antal László – ének

Egyed Csaba – ütőhangszerek, ének

Fancsal Zsolt – furulyák, ének

Farkas Erzsébet – ének

Gyulai-György Éva – hegedű, brácsa, ének (művészeti vezető)

Ilyés Lajos – furulyák, ének

Lakatos Andrea – ének

Oláh Román Ida – cselló, ének

Veress Katalin – ütőhangszerek, ének

Közreműködnek:

Györfi Erzsébet – ének

Lőrinczi György – lant

 

A vallás és a zene kapcsolódása ősidők óta fennáll. Hidat képez a menny és a föld között. Felbecsülhetetlen értékű kincseket tartalmaz, ahol a gyülekezeti ének az ünnepélyes liturgia alkotórésze, felemelővé teszi a szertartásokat, és megkönnyíti a liturgikus szöveg befogadását. Ennek tükrében az 1568-as tordai országgyűlés által kikiáltott vallásszabadság törvénye Erdély egyik legértékesebb szellemi kincse, mely tartalmában jóval meghaladta a kort, melyben született.

A Kájoni Consort koncertműsora tisztelgés a 450 éve kikiáltott vallásszabadság törvénye előtt, ugyanakkor körkép a 16–17. századi Erdély egyházzenéjéről, mely rávilágít annak sokszínűségére, közös forrásaira, érzékeltetve egyben a különböző vallások (református, katolikus, unitárius, evangélikus), zenei világának összefonódását is.

Felcsendülnek Balassi Bálint közismert istenes versei, Bogáti Fazakas Miklós zsoltárparafrázisai, az erdélyi szász zenei élet központjaiban (Brassó, Szeben) tevékenykedő zeneszerzők (Johannes Honterus, Gabriel Reilich, Johann Sartorius) dalai, és nem utolsósorban a nagy erdélyi ferences-rendi muzsikus, Kájoni János Cantionale Catholicumából származó énekek népi és többszólamú feldolgozásai.

Fotó: Ádám Gyula

RomaniaEnglishHungary