Modo Antiquo (IT)

Az 1984-ben Federico Maria Sardelli által alapított Modo Antiquo az egyik legjelentősebb együttes a régizene nemzetközi színterén. A legrangosabb európai helyszíneken fellépő firenzei együttes voltaképpen két felállásban működik, egy középkori, illetve egy barokk zenét játszó formációban, előbbinek művészeti vezetője Bettina Hoffmann.

Gazdag felvételjegyzékük számos különlegességet tartalmaz, többek között középkori táncokat, a középkori Carmina Buranát, Arcangelo Corelli Concerti Grossi op. 6. művének fúvóshangszeres változatát, Vivaldi operáit. Jelentősebb lemezprojektjeiket a Westdeutscher Rundfunk (WDR) német közszolgálati médium támogatja.

2008-ban az együttes feldolgozta Archipoeta Confessio Goliae című költeményét (Pavia, 1163), egyedi előadásban elevenítve meg annak eredeti középkori dallamát.

A Modo Antiquo együttest két alkalommal is jelölték Grammy Díjra (1997 és 2000).

 

Műsoruk címe:

Mindennapi élet a 14. század zenéjében

Július 15., vasárnap, Mikó-vár*, 18.00 óra

 

Andrea Stefani (14. sz.): I’ senti’ matutino, ballata

Isabella, stampita

Ghirardello da Firenze (1320 k.–1362 k.): Tosto che l’alba del bel giorno appare, caccia

Saltarello

Ghirardello da Firenze (1320 k.–1362 k.): I’vo’ bene a chi vol bene a me, ballata

Trotto

De mia farina fo le mie lasangne, ballata

Non posso far buchato che non piova, ballata

Dança amorosa, stampita

Niccolò da Perugia (14. sz.): Dappoi che ‘l sole i dolçi raçi asconde, caccia

Saltarello

Deh, tristo mi topinello, ballata

Lamento di Tristano e Rotta

Lorenzo da Firenze (?–1372/73): A poste messe veltr’ e gran mastini, caccia

 

Tagok:

Elena Cecchi Fedi – ének

Alberto Allegrezza – ének

Ugo Galasso – furulya, schalmei, ütőhangszerek

Mauro Morini – tolótrombita, olifant (szarvkürt), schalmei, tamburin

Bettina Hoffmann – fidula, rebek (művészeti vezető)

Daniele Poli – lant, citole, dulcimer

 

A korszak költői nyelvezetének polemikus elutasítása, nosztalgikus, természet iránti kötődés, a pozitív világiasság, enyhén antiklerikális irányultság: ezek és más okok késztették a 14. század olasz zeneszerzőit arra, hogy a mindennapi élet legalapvetőbb mozzanatait jelenítsék meg szerzeményeikben. Dalaik folyóban való fürdőzésről, szarvasvadászatról, tábortűzről, mosásról, lasagne receptekről szólnak egyes szám első személyben, kedvelvén tehát a közvetlen beszédet, ezáltal jelenszerűbbé téve ezeket az életképeket, melyeknek szereplői a kútra járó asszonyok, virágokat gyűjtő lányok, ugató kutyák és bégető bárányok. Nem ritka, hogy ezekben az esetekben a hagyományos költészeti formákat áthágják, előnyben részesítve a nyelvtanilag helytelen kifejezések szabad sorozatát. Ezt a kötetlen formát tükrözi a zene is, mely kidolgozza a caccia (vadászat) témáját, és amely mentes minden metrikus kötöttségtől, a dallam folyamát nyers leíró és hangutánzó betétekkel téve elevenebbé. A koncert közelebb hozza a hallgatót ehhez a művészethez, hiszen voltaképpen felemelő érzés hallani, hogy akárcsak manapság, hajdanán is mindig a mosás napján esett az eső.

RomaniaEnglishHungary