BAROKK FESZTIVÁLZENEKAR (RO)

BAROKK FESZTIVÁLZENEKAR (Románia):
„Ami nem a természetből indul ki, az már nem indít meg bennünket” (Rousseau)

Július 15., péntek, Szent Ágoston-templom, 19 óra

Jean-Philippe Rameau (1683–1764): Ouverture qui peint le debrouillement du Chaos et le choc des Élémens lorsqu ‘ils sont séparés / Zaïs, ballet heroïque – részlet (1748)

Georg Philipp Telemann (1681–1767): C-dúr Wassermusic (Vízizene)nyitány-szvit, TWV 55:C3, részletek

Menuett: Der angenehme Zephir (A kellemes Zephürosz)

Gigue: Ebbe und Fluth (Apály és dadály)

Canarie: Die lustigen Boots Leute (A víg tengerészek)

Georg Friedrich Händel (1685–1759): g-moll concerto grosso, HWV 324

Largo affetuoso – A tempo giusto – Musette – Allegro

Jean-Féry Rebel(1666–1747): Ramage – Rossignolo /

Les Elémens – részlet (1737)

Christoph Nichelmann (1717–1762): F-dúr szimfónia

Allegro – Andante – Presto

Christoph Willibald Gluck (1714–1787): Air de Furie /

Orfeo ed Euridice – részlet (1762)

Henry Purcell (1659–1695): See, even night / The Fairy-Queen – részlet (1691)

Koncertmester:

Ulrike Titze – hegedű (Drezda)

Első hegedű: Hunyadi Koppány (Csíkszereda),

Csibi Dávid (Marosvásárhely), Gábor Előd (Brassó)

Második hegedű: Kovács László (Csíkszereda), Kovács Éva Magdolna (Csíkszereda),

Orgován Csenge (Bréma/Budapest)

Brácsa: Adorján Csaba (Csíkszereda), Tankó Gabriella (Brassó),

Suciu Attila (Nagyvárad)

Cselló: Lázár Zsombor (Csíkszereda), Bartha Zsófia (Sepsiszentgyörgy)

Nagybőgő: Szőgyör Árpád (Csíkszereda)

Fuvola: Szabó Éva (Csíkszereda), Filip Ignác Csaba (Sepsiszentgyörgy)

Oboa: Maria Petrescu (Bukarest), Gáti Sándor (Nagyvárad)

Kürt: Liviu Săvuță (Ploiești), Kelemen Szilárd (Marosvásárhely)

Csembaló: Paul Cristian (Brassó)

Ütőhangszerek: Kasza Roland (Budapest), Jablonkay Judit (Budapest),

Jónás Ámos (Budapest), Tekula Ádám (Budapest)

A zene legfontosabb feladata, hogy „mindenféle érzést ébresszen az emberekben” (Athanasius Kircher, 1650). A zenének „meg kell indítania a hallgató szívét” (Michael Praetorius, 1612). A szeretet, a szenvedés, az öröm, a harag, a szánalom, a félelem, az arcátlanság, a csodálkozás és más emberi érzelmek élethű utánzása arra hivatott, hogy megmozgassa a hallgatóság érzéseit.

A zeneszerzőket számtalan, a zene csodálatos hatását, tanító és gyógyító erejét illusztráló ókori mítosz, történet és filozófiai értekezés inspirálta. Orpheusz például képes volt dalával lecsillapítani az alvilág isteneinek haragját, Amphión még a köveket is meg tudta mozgatni lírája hangjával; a zene megnyugtatott egy dühös ifjút, míg egy másikat a zene ereje kergetett őrületbe. Platón és Arisztotelész úgy vélte, hogy a zene lenyűgöző hatásának titka az emberi hangok és érzelmek utánzásában rejlik. Számukra a zene és a hangok művészete utánzó művészet; semmit sem tartottak természetesebbnek az utánzásnál.

Az együttes idei programja különleges módon foglalkozik ezzel a témával. Az utánzás két fajtája fonódik egymásba: egyrészt a természetben hallható hangok és zörejek, mint például az óceán hullámai és a madarak éneke, másrészt a lelkes, szenvedélyes emberi természet ábrázolása. A zenészek felelőssége, hogy megértsék, hogyan hatnak egymásra a kompozíció különböző aspektusai – például a hangszerek megválasztása, a harmónia, a ritmus, a tempó, az artikuláció, a dinamika és a díszítés –, és ezáltal felismerjék és érzéssel fejezzék ki a szándékolt utánzást.

A Barokk Fesztiválzenekar barokk hangszereken játszó, szakmai körökben elismert, többnyire hazai zenészekből álló együttes. A kimondottan a Csíkszeredai Régizene Fesztivál idejére, Filip Ignác Csaba művészeti vezető kezdeményezésére alakult zenekar 2010-ben lépett fel először; előzményeként tekinthetjük Ulrike Titze drezdai hegedűművész és a Csíki Kamarazenekar korábbi együttműködését.

A hazai szinten újszerű kezdeményezés megpróbálja összefogni a különböző kamaraegyüttesekben tevékenykedő hangszereseket. A zenészek, valamint Ulrike Titze koncertmester személye egyaránt biztosíték a magas színvonalú együttes és zenei esemény létrejöttére.

Ulrike Titze szülővárosában, Drezdában végezte tanulmányait hegedű szakon. Ezt négyéves együttműködés követte a weimari Staatskapellével. 1986 óta kizárólag barokk hegedűn játszik. A Dresdner Barockorchester alapító tagja és koncertmestere. Több évig barokk hegedű szakon tanított a Drezdai Zeneakadémián. A Nemzetközi Bach Akadémia keretében többször dolgozott együtt romániai és ukrajnai zeneakadémistákkal. Munkáját a kamarazenének szenteli, főleg a Grundmann Quartett tagjaként, emellett különböző zenekarok és együttesek meghívásának tesz eleget.

Fotó:Ádám Gyula