Csíkszeredai Régizenei
Nyári Egyetem

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában kezdte zenei tanulmányait, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Nemzeti Zeneakadémia nagybőgő szakán szerzett előadóművészi diplomát, jelenleg a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia tagja. A régizenével és a viola da gambával autodidakta módon ismerkedett meg, majd Ilse László-Herbert irányítása alatt kezdett kibontakozni. Mesterképzőn vett részt a genfi (Svájc) zeneakadémia régizene szakán, ahol viola da gambát Guido Balestracci osztályában, basso continuót Pierre-Alain Clerc osztályában tanult. Részt vett különböző mesterkurzusokon kamarazene-, illetve szólórepertoárral Bruno Cocset, Hervé Douchy, Mira Glodeanu, Jan De Winne, Françoise Lengellé vezetésével. Közreműködött hazai és külföldi régizene-együttesekkel, például Ausonia (Brüsszel), Il Gardellino (Brugge), Chanterelle (Kolozsvár); a Fonte di Gioia és a Sectio Aurea barokk zenei együttes alapító tagja. Számos egyéni és kamarazenei koncertmeghívásnak tesz eleget itthon és külföldön egyaránt.

A viola da gamba és violone kurzusra olyan érdeklődő zenészek jelentkezését várjuk, akiket foglalkoztat a historikus előadásmód. A kurzus egyaránt nyitott a már tapasztalattal és hangszerrel rendelkező gambások számára, de a teljesen kezdők számára is.
Lehetőség van saját repertoárral is részt venni a kurzuson, viszont kezdők esetében közösen keresünk olyan darabokat, amelyek a játékos hangszeres képességeit fejleszti.

Budapesten született. Csellótanulmányok után a népzene és a régizene felé fordult érdeklődése, elvégezte az Óbudai Népzenei Iskola duda és koboz tanszakát Lányi György és Kobzos Kiss Tamás növendékeként, és részt vett Czidra László reneszánsz kurzusain. Az ELTE magyar szakán 1997-ben szerzett diplomát, PhD-disszertációját 2004-ben védte meg. 2001 óta az MTA (ma: ELTE HTK) Irodalomtudományi Intézetében dolgozik, 2025-től a 18. századi osztály vezetője. Fő kutatási területe a régi énekelt közköltészet.

1988-ban megalapította a Musica Historica együttest. A Carmina Danubiana együttessel, Sebestyén Mártával, Szvorák Katalinnal, Erdal Şalikoğluval, Miquèu Montanaróval, a „Ketten a versben” estjein, de szólistaként is fellép, színpadi zenéket ír, 2003 óta lemezkiadó. 2018-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, 2023–2024-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem vendégtanára. 2003-ban Tinódi lant-díjat, 2009-ben Balassi-emlékérmet, 2016-ban Kobzos Kiss Tamás-vándordíjat, kutatómunkájáért több szakmai díjat kapott. 2010 óta tanít a Régizenei Nyári Egyetemen.

A kamarazenei kurzuson kezdő és haladó muzsikusok egyaránt ízelítőt kapnak a reneszánsz kor muzsikájából, főként a tánczenéből. Ha énekesek is bekapcsolódnak, vokális művekkel is foglalkozunk. Délelőtt három csoport váltja egymást, ezekben együtt muzsikálnak főtárgyas hallgatók és vendégek. A főtárgyas részvételt haladóbbaknak ajánljuk.

A műveket nyugat-európai, magyarországi és erdélyi forrásokból válogatjuk, többek között Deák Endre (1952–2012) feldolgozásaiból is műsorra tűzünk néhányat, ezzel is ápolva az ő örökségét. Az elkészült műsorszámokat a zárókoncerten mutatjuk be. Társtanár: Pribay Valéria (cselló, viola da gamba).

Énekmondó klub (szabadon választható)

Délutánonként szeretettel várjuk az érdeklődőket (bármely tanszakról), akik szívesen énekelnek régi magyar énekeket, s önmagukat kísérik kobzon, lanton, gitáron vagy más hangszeren. Ha még nem próbálták ki, itt az alkalom! Megtanulunk egy-két alapfogást, beszélgetünk az énekmondás történetéről, módszereiről, Tinódi Sebestyén, Balassi Bálint és mások énekeivel foglalkozunk.

Pribay Valéria Budapesten született, ott kezdte cselló tanulmányait, majd Győrben végzett gordonkatanár, kamaraművész és zeneelmélet, karvezetés szakokon, azóta is a zenetanítás a legfontosabb tevékenysége. 2004-től előadóként elsősorban a könnyűzene, az improvizáció és a kortárs táncszínházi előadások zenéjének komponálása foglalkoztatta. Népzenei–világzenei feldolgozásokat is készített a Szűkített Kvartett-tel. 2015 óta a Musica Historica együttesben muzsikál (a cselló mellett viola da gambán, fidulán, rebeken és kemençén játszik), 2018 óta a Free Style Chamber Orchestra tagja, 2024 óta a Péceli Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.

A kamarazenei kurzuson kezdő és haladó muzsikusok egyaránt ízelítőt kapnak a reneszánsz kor muzsikájából, főként a tánczenéből. Ha énekesek is bekapcsolódnak, vokális művekkel is foglalkozunk. Délelőtt három csoport váltja egymást, ezekben együtt muzsikálnak főtárgyas hallgatók és vendégek. A főtárgyas részvételt haladóbbaknak ajánljuk.

A műveket nyugat-európai, magyarországi és erdélyi forrásokból válogatjuk, többek között Deák Endre (1952–2012) feldolgozásaiból is műsorra tűzünk néhányat, ezzel is ápolva az ő örökségét. Az elkészült műsorszámokat a zárókoncerten mutatjuk be.

A celldömölki Ádám Jenő Zeneiskolában kezdte az ütőhangszerekkel való ismerkedést, Radányi Károly irányításával. 1994-ben végzett a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola ütőhangszeres tanszakán. Tanárai Szűcs László és Szarvas Magdolna voltak. Ütőhangszer-tanári és kamaraművész diplomáját 1999-ben szerezte meg a győri Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetében, Váray László osztályában. A 2003–2004-es tanévben a Magyar Ösztöndíj Bizottság Eötvös Ösztöndíja támogatásával a brüsszeli Conservatoire Royal de Musique hallgatója. 2017-ben mesteri diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében, Kérdő Gábor ütőhangszeres osztályában. 1997-től a budapesti Weiner Leó Katolikus Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakgimnázium ütőhangszeres osztályának tanára. Pedagógiai munkája középpontjában a kamarazene és a régizene ütőhangszerekre való alkalmazása áll. Tanítványai számos koncerten léptek fel, rádió- és televízió-felvételeken vettek részt, és rangos versenyeken nyertek díjakat. 1995-től a Musica Historica, 1999-től a Canlar együttes tagja.

A kurzuson a régi korok ütőhangszeres kultúrájának felfedezésére teszünk kísérletet. Alig maradt forrás, melyekből hiteles információt kaphatnánk az ütősök egykori szólamairól, hangszerkezeléséről. A csekély számú műzenei forrás mellett a társművészetek szolgáltatnak bőséges adatot az ütőhangszerek jelenlétéről a középkor, a reneszánsz és a barokk kor műzenéjében. Mindenki számára előképzettség nélkül megszólaltatható hangszerekkel fogunk foglalkozni. A peremdobok, csörgődobok, a derbuka család dobjai, a triangulumok, harangok megszólaltatása az első találkozás alkalmával is már élményt ad játékosának, de megvizsgáljuk azok egyszerű, de szakszerű megszólaltatásának lehetőségeit. A csoportos zenélés keretein belül, annak teremtő erejével rekonstruáljuk, gondoljuk újra az ütőhangszerek helyét a „régi Európában”, annak muzsikáin keresztül.

Karvezetői diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte 1990-ben. Tanulmányait Londonban (Guildhall School of Music & Drama) és Belfastban folytatta, ahol doktori fokozatot szerzett (The Queen’s University, Belfast). 2016 és 2023 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem karvezetés tanára és kórusvezetője, 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Művészeti vezetője a szegedi „…canticum novum” énekegyüttesnek, az Argenteus Hangműhelynek és az Al Fresco Régizene Együttesnek. Kórusaival több nemzetközi kórusverseny I. helyezettje és karnagyi különdíjasa (Pécsi Kamarakórus Verseny, Ohridi Nemzetközi Kórusverseny, Budapesti Nemzetközi Kórusverseny, X. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny). A Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskarával 2019-ben a 17. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny győztese és nagydíjasa. Kórusaival eddig 37 kortárs magyar kórusmű ősbemutatóját énekelte.

A kórus és karvezetői kurzus összekapcsolódik; délelőtt tartjuk a kóruskurzust, délután pedig a karvezetést. Egymás munkájának segítése érdekében a jelentkezőknek a képzés mindkét felén részt kell venniük, azonban a kórustagoknak természetesen nem kötelező vezényelniük. A karvezetői kurzusra olyanok jelentkezését várjuk, akik már rendelkeznek tapasztalattal ezen a területen.

A kórus és karvezetői kurzus célkitűzései és kérdésfelvetései:

1. 1. A Kájoni-kódexben található és azzal összefüggésbe hozható nyugat-európai kórusművek megismerése, stílusos előadásának minél több szempontú vizsgálata és gyakorlása. Főbb szempontok: az énekhang kezelése, intonáció, retorika, szövegkezelés, a „kotta mögötti” előadói sajátosságok. H. I. P. – Mit is jelent? Hogyan közelítsünk hozzá a saját lehetőségeinken belül?
   2. A régi kóruszene előadásának karvezetői feladatai. Mi lehet a mai karvezető szerepe egy olyan funkcióban, ami a darabok keletkezésének idején még gyakorlatilag nem is létezett? Mennyiben alkalmazhatók a modern karvezetői eszközök a régi kóruszenében? Mit kell elfelejtenünk? Mit kell (újra)tanulnunk?

A reggeli táncórákon eredeti források alapján tanulunk reneszánsz és korabarokk táncokat, kitérve arra is, hogy a régi táncok miért olyanok, amilyenek, és mit tanítanak azoknak, akik ma táncolják őket.

2001-ben diplomázott magánének szakon Németh Judit növendékeként Győrben. 1992–2005 között tagja volt az ELTE Bartók Béla Énekkarának, ahol 1995-től az együttes hangképzés tanára lett, számtalan magyarországi és külföldi fellépésen, valamint az énekkar több CD-jén szoprán szólista. Több önálló dal- és áriaestet adott, Magyarországon kívül Svájcban és Németországban. 2010 és 2025 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén oktatott hangképzést és hangképzés–módszertant. A Musica Historica Együttesnek 1994 óta tagja. A székesfehérvári Ars Oratoria Kamarakórus énekese, illetve a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI magánének tanára. Érdeklődésének középpontjában a természetes hang kimunkálása és a fonációs problémák kezelése mellett a régi korok zenéjének stílushű megszólaltatása áll.

A foglalkozásokra lehet hozni már megtanult dalokat, áriákat, duetteket, tercetteket vagy obligát hangszeres darabokat, de az is lehetséges, hogy a kurzuson választunk ki és tanulunk új anyagot. A hangképzés és a szövegkiejtés fejlesztésén túl célunk, hogy minél több információt adjunk a régi korok előadói gyakorlatainak ismereteiből. A kurzuson az egyéni megnyilvánulásokon túl lehetőség nyílik a többi (nem csak énekes) kurzushallgatóval együttműködésben kamarazenei formációk megvalósítására, amint azt már az előző években is tehettük.

1972-ben született Budapesten. Gyermekkora óta foglalkozik régi fafúvós hangszerekkel. Furulyaművészi diplomáját a szegedi Zeneművészeti Főiskola régizene tanszakán, barokkfuvola-oklevelét és DLA doktori fokozatát pedig a budapesti Zeneakadémián szerezte. Tanárai voltak: Czidra László, Lőrincz László, Balogh Vera és Kertész Ildikó. Több nemzetközi mesterkurzuson vett részt Anneke Boeke, Peter Holtslag és Walter van Hauwe irányításával. 

Tanít a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban. 2019 óta a Zeneművészeti Kar dékánhelyettese. Rendszeres meghívott zsűritagja regionális, országos és nemzetközi versenyeknek, valamint tanára volt számos régizenei mesterkurzusnak. 1990 óta tagja a Musica Historica együttesnek, emellett más zenekarokkal is dolgozott, több mint ezerötszáz koncertje volt, 24 hanglemez közreműködője.

A régi fafúvós hangszerek világa egy rendkívül színes és összetett világ, megismerésük és kipróbálásuk rengeteg élménnyel jár. Ezek az instrumentumok sokat változtak az évszázadok alatt, amint a hozzájuk tartozó repertoár is. A Régizenei Nyári Egyetemen már a kezdetek óta az a megtiszteltetés ér, hogy a régi furulyákat és fuvolákat megismertethetem a lelkes érdeklődőkkel, hogy az igen sokrétű muzsikákból hozzunk létre produkciókat. Örömteli volt sokszor együtt megélni, amikor megszületett egy gyönyörű zenemű, egy évszázadokkal korábban alkalmazott előadói gyakorlat által vezérelt műsorszám. A hangszerek és a művek által idén is lehetőségünk lesz elmerülni a régi korok varázslatos és sok szempontból különleges világában, hogy ezáltal mindannyian épüljünk, gazdagodjunk.

Vitárius Piroska a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, hegedűművész-tanárként. Európa-szerte számos régizenei kurzuson vett részt. Barokk hegedűt és kamarazenét tanított a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, illetve különböző mesterkurzusokon. Az Erkel Ferenc Kamarazenekar, a Concerto Armonico és a Musica Profana együttes tagja, az Orfeo Zenekar alapító tagja és koncertmestere volt. 2000-től a Németh Pál vezette Savaria Barokk Zenekar koncertmestere, 2009 óta az általa alapított Tercina együttes tagja és számos régizenei formáció közreműködője. A Budapesti Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium és a Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem barokkhegedű–tanára. Bel- és külföldön rendszeresen fellép, több lemezfelvétel szólistája.

A barokkhegedű-kurzusra a régizene iránt érdeklődő, legalább 6 éve hegedülni tanuló, 15 éven felüli jelentkezőket várunk. A historikus hangszer és vonó használata előny, de nem feltétel. Kérjük, hogy a jelentkező legalább egy, a 17–18. században írott művel vagy annak egy lassú és egy gyors tételével készüljön.